Ki menti meg „Aprajafalvát”?

Hallottál már a Nógrád megyei Somoskőújfaluról? 2017-ben mintegy 2244 fő lakta, így nagyfalunak számít. A legelső lakossági adat 1870-ből ismert, mely szerint 1080 lakossal büszkélkedhetett. A csúcsot 1941-ben érte el, 2863 lélekkel. Azóta viszont a lélekszám lassan de biztosan hanyatlásnak indult. Somoskőújfalu pedig csak egy azon falvak közül, akiknek meg kell küzdeniük az elnéptelenedés rémével. Az aprófalvak pedig még ennél is rosszabb állapotban vannak. Lássuk, mi áll a háttérben.

Nem mondhatni, hogy az aprófalvak tobzódnának a munkalehetőségekben, és azt sem, hogy a fizetések kiemelkedőek lennének. Ahol pedig nincs megfelelő számú munkahely, és szörnyen alacsony a fizetés, messze nem egy vonzó település. Ami a jövedelmi helyzetet illeti, az aprófalvakban élők jövedelme negyedmillióval marad el a nagyobb népességű falvakétól: 1 millió 554 ezer forint szja-alapot képző jövedelmük van.

A gazdasági potenciál a nullához közelít, a vállalkozási aktivitás szinte teljesen elmarad. Nem túl rózsás kép, igaz?

Vajon megállítható-e az elnéptelenedés folyamata? Születnek-e erre vonatkozó rendelkezések, vagy a falvak már a végső haláltusájukat vívják?

A KSH adatai ijesztően egyértelműek: 2005 és 2015 között az 500 főnél kisebb lélekszámú települések népességük 11 százalékát veszítették el.

Nem mehetünk el kérdés nélkül a jelenség mellett, hiszen míg hazánk településeinek több mint harmada aprófalu (1100 ilyenről tudunk), a lakosságnak csak a 3 százaléka lakja.

A legtöbb aprófalu a következő területeken fordul elő: Nyugat- és Dél-Dunántúl (főként Baranya és Zala megye), Felső-Tisza-vidék, Északi-középhegység domb- és hegyvidéki térségei.

Kis érdekesség: Fejér és Pest megyében szinte nincs is aprófalu.

A fogyás oka

Az aprófalvak legsúlyosabb problémája a lakosság elöregedése, és a népesség fogyása. A fiatalok számára a munka, és szórakozási lehetőségek hiánya miatt nem túl vonzó az élet itt, így nem csoda, ha elmennek szerencsét próbálni egy olyan vidékre, ahol jobban boldogulnak. Ahol nehéz a megélhetés, ott sosem lesz tolongás.

Gyakorlatilag még a közszolgáltatásokhoz is sokkal nehezebb hozzájutni, mint másutt.

Az idősek általában nem ilyen kalandvágyók, ők hűségesen maradnak, de megértik a fiatalokat. Azok az alacsonyan iskolázott fiatalok pedig, akik maradnak, többnyire szociális segélyen élnek.

Azért van egy kis reménysugár is, hiszen az aprófalvak 14 százalékára növekvő lélekszám jellemző. De ez csak olyan, mint egy csepp a tengerben.

Mit gondolsz a cikkünk tartalmával kapcsolatban?

Kérünk szavazz az alábbi lehetőségek egyikére, hogy még jobb cikkeket készíthessünk Neked!

Alapvetően egyetértek
Részben egyetértek
Nem értek egyet

Tetszett a cikk? Kérjük, értékeld!

0/5 0 értékelés
0 értékelésX
Hazugság! Dehogy is! Középszerű! Egyet értek! Nagyszerű!
0% 0% 0% 0% 0%
2018-03-10T22:13:20+00:00